Walter Black családos ember, feleséggel, 2 gyerekkel, jó állással és mély depresszióval van megáldva amit a családi élete igencsak megsínylett. Egy nap egy szemetesben talál egy hód bábut és miután felhúzta a karjára, a hódon keresztül kezd el kommunikálni a külvilággal, beleértve a családját, a munkatársait, mindenkit. Gondolhatnánk, hogy főhősünk élete innentől kezdve a mosolygóban folytatódik, de mivel ez Amerika, ezért Walter élete elkezd látszólag pozitív irányt venni.
A sztori ismertetőjét olvasva ez a film lehetne akár egy nyálas Robin Williams családi vígjáték, de korántsem erről van szó. A Hódkórós kőkemény dráma, Mel Gibson visszatérése színészként. Bámulatos alakítást nyújt egyszerre hiteles és megindító. Partnere Jodie Foster sem marad adós a jó alakítással és nem mellesleg ő rendezte a filmet. Már csak a veterán színész páros miatt is érdemes megtekinteni a filmet. De sajnos nem sikerült egy emlékezetes filmet összehozniuk, mert ugyan jók az alakítások, jó a rendezés, a sztori sem átlagos, de mégis az embernek az a érzése, hogy ebből ennél többet is ki lehetett volna hozni. A hódkórós tipikus megváltástörténet szerethető, esendő, megtekintése ajánlott, de nem kötelező. A kötelező kategória ebben a témában még mindig az Amerikai Szépség marad.
10/6
